Ismerős az utad

>> 2013. április 17., szerda

Ismerős az utad, nincs semmid, mit adhatnál.

Utcákat látok magam előtt, valaha te is itt voltál.
Egyedül és keseren, elhagyva, szaporítom léptem.
Szívem még dobog, de az okát már rég nem értem.
Árnyékomat üldözve, képzeletben csókot adok neked.
Elfog a kétségbeesés, hová tűnt belőlem a szeretet?
Nem bírom nevetés nélkül, hangosan hahotázok.
Teli vagyok vele, mégis borúsan látom a világot.
Mi ez az ellentmondás, miért kínoz ennyire?!
Válasz nélkül rúgok bele előttem egy árva kőbe.
Mintha nem élnék, magányomban úgy botorkálok tova.
Éhezem, de nem segít rajtam semmiféle vacsora.
Édes az élet, ha érzed, hogy érdemes remélned.
De ahhoz, hogy ezt lásd,
Neked is mélybe kell merülnöd, kedves Sorstárs!

Read more...

Rendszeres olvasók

Értesítés e-mailben új tartalom esetén

Kapcsolatfelvételi űrlap

Név

E-mail *

Üzenet *

Támogatás

Ha támogatni szeretnéd az oldalt, azt megteheted a buymeacoff.ee/makoikrisztian címen, a paypal.me/KrisztianMakoi linkre kattintva, vagy ha nem áll módodban, akkor csak kattints néha a szélen és alul megjelenő hirdetésekre. Köszönöm szépen!

Hirdetés

  © Werd - BLOGGER - makoikrisztian.hu - 2013-2021

Vissza a lap TETEJÉRE