Mellettem
>> 2013. június 30., vasárnap
Gyönyörűen fekszel itt mellettem,
Nyugalom és békesség kebleden,
Szeretet és odaadás szívemben.
Egy pillanatra megmoccansz,
Illatod lassan arcomba lobban,
S ahogyan veszed a levegőt,
Lelkem úgy ölel magához,
Mint örök szeretőt.
Szeretlek téged,
Ne kérdezd,
Csak élvezd,
Érezd...
A lélegzetet, mit érted veszek.
Pillantásom, mely érted repes.
Hangom hirtelen elcsuklását,
Szavaim vibráló dallamát,
S mindent miben téged látlak,
Mert te vagy megváltója e világnak.
Te vagy benne az élet, melyet élni remélek,
Ha mást nem, csak annyit kérek:
Engedd a világnak látni azt a szeretetet,
Mely szívem tölti be s megvilágít engemet,
Ami véget nem ér s megtölti valómat,
Hogy átadhassam ezt minden halandónak.
A képlet nem titok, már-már bántóan egyszerű:
Szeretettel minden szép... és viccesen meseszerű!
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése