Simogat az este

>> 2013. június 10., hétfő

Simogat az este,
lágyan orcámhoz ér,
csókot ad, majd sebesen dolgára szalad.
Köröttem a szellő kavarja a homokot,
békésen felkap, majd mélybe dob egy darabot.
Gondolataim köröznek, mint a bogarak.
Az éj sötétjében örök homályba burkolóznak.
Felriadok a tudat mezsgyéjén,
az élet számomra most nem jut túl borom édes ízén.
Így nézni a tájat,
ahogyan álomra hajtja fejét megannyi állat...
most minden várhat.

Kérdések sora töri meg mégis a csendet,
az erdő hallgat, én pedig elmondom neki bánatomat.
Te vagy az ki csendesen meghallgatsz,
s választ hallgatásod lelkem mélyén sarjaszt.
Problémák sora, kérdések százai,
már születésük előtt próbáltak nekem utat mutatni.
Az út idáig vezetett a jelenembe,
de mintha nem illenék bele ezen erdőszéli jelenetbe.
Zavaromban a hold kérdően néz le rám,
mégis min aggódsz egy ilyen édes nyári éjszakán?

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Kapcsolatfelvételi űrlap

Név

E-mail *

Üzenet *

Támogatás

Ha támogatni szeretnéd az oldalt és ezzel engem is, azt megteheted a paypal.me/KrisztianMakoi címen, vagy a buymeacoff.ee/makoikrisztian linkre kattintva.
Minden bevétel az oldal fenntartására van fordítva.
Köszönöm szépen.

Hirdetés

  © Werd - BLOGGER - makoikrisztian.hu - 2013-2024

Vissza a lap TETEJÉRE