Szenvedély

>> 2015. június 14., vasárnap

Te győztes, te csalfa,
elbújtál messze tőlem.
Kerestelek, kutattalak,
csak éppen sosem arra.
Eltűntél, de hiányoltalak,
hisz szeretlek.
Veled lenni és ebben cselekedni,
mint fűszer az ajkainkra,
ízt rak az élettelen anyagba...
A hála, hogy nem feledtelek el.
Ha valahol meghalsz is,
tudni fogom a világon még létezel.
Nem mondok le rólad...
Veled leszek, míg a szívem bírja.
Megtalállak, rejtsen az élet bárhova.
Keblemre barátom,
ölellek, csókollak,
s veled boldogan várom halálom.

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Kapcsolatfelvételi űrlap

Név

E-mail *

Üzenet *

Támogatás

Ha támogatni szeretnéd az oldalt, azt megteheted a paypal.me/KrisztianMakoi címen, vagy a buymeacoff.ee/makoikrisztian linkre kattintva.
Minden bevétel az oldal fenntartására van fordítva.
Köszönöm szépen.

Hirdetés

  © Werd - BLOGGER - makoikrisztian.hu - 2013-2021

Vissza a lap TETEJÉRE