A megváltó

Máshogy akarom látni
a világot mely körbevesz.
Másként szeretném élni
ismerős életemet.
Új pont, új tapasztalás,
újult ízek és újuló megváltás.
Megváltok én mindent,
baszok én bele,
ha kell, egyenesen,
ha kell, direkt a semmibe.
Látni akarlak Téged is,
megbújva takarod arcod,
miért nem mutatod,
ez őrület, nem látod?
Hogy keresel üdvözülést?
Nézz rám, szemembe mélyen
s ott megkapod.
Tiéd volt mindig is, de megmutatom;
így éred el nélkülem az utadon.
S ha nem is leszek,
megváltásom feléd nem vész el,
bennem is lesz és benned is,
megváltottuk egymást
s legfőképpen önmagunk is.
Jön, marad és megy a pillanat.
Nem számít már mi miatt voltunk,
s hogy belőlünk mi maradt.
Éltünk és élünk még tovább,
részként így egésszé válva,
míg már nem virrad új nap.