Még nem tudod, hogy mi van körülötted.
Csak tanúja vagy érzéseidnek, bánatodnak, örömödnek.
Ismerkedsz a világgal s magadévá teszed.
Igyekszel, hogy benne meglegyen helyed.
Kihívások állnak eléd - idomulj vagy elveszel,
a többségi társadalom kénye szerint létezel.
Ha megfelelsz, továbbléphetsz -
s reméljük, hogy közben egyedien illeszkedsz.
Különlegesen vagy átlagos.
Élhetsz, ha hited szerint éltetsz.
Csak remélhetjük, hogy szolgálva a létet,
s vele együtt a nagy egészet.
Magadra maradsz, ha nem értesz,
vagy ha túl sokat kell, hogy kérdezz.
A legjobb szó a ki nem mondott.
Háttérből sugallott.
Sorok között megbújó értelem,
rá is játszol, hogy tényleg ott legyen.
Még ha nincs is.
Nem kell az senkinek.
Csak a látszat.
Mi kezdetben mindenkiben megbújhat.
Hogy aztán mi lesz,
csak hétköznapja mindenkinek.
Telnek múlnak.
Ahogyan a telek is egyre hosszabra nyúlnak.
Faggyal átszőtt gondolat,
hogy léted merev hullává torzulhat.
De szerencsére mindenben ott rejlik -
ami nem látszik, csak érződik.
Szíved hangja - csendes, határozott, mély.
Sosem késő, hogy ráeszmélj.
Követni azt annyi, mint tudni mi van körülötted.
S elfogadva azt, megadni magad az át nem élt örömöknek.
Igazán létezni több, mint amit e világ nyújthat.
Magadhoz hűnek lenni jobb lehet,
mint amit az alternatíva adhat neked.
Értékelni a lét fog utólag.
Minek adtál teret, s mit tapostál el futólag.
Hogyan hazudtál, s csaptad be önmagad.
Őszintén látva emberi voltodat, sorsodat.
Válladra venni önnön valódat.
S a múltból a jelenbe érve váltani ki,
amit nyújthat ezen pillanat.
Kezedben minden.
Érkezz meg.
S váltsd valóra igazi, rejtett énedet.
Légy a jobbik feled.
Szeretettel kérlek.
Kérlek.
A jövő még a tied.
Nem sokáig marad veled.
De nélküled - biztosan elveszett.
Remélem megérted.
Mert remélek.
Míg élek.
Remélek.
És még élek.
Read more...
Bejegyzések
